Humanista Párt

Az EP-választás nagy felfedezettje a 2,6 százalékot elnyert Lehet Más a Politika – Humanista Párt szövetség. A sajtó az utóbbi napokban meglehet?sen sokat foglalkozott a nagyobb testvérrel, az LMP-vel, és jóval kevesebbet a Humanista Párttal, amelynek elnökével, Várady Tiborral a hogyan tovább kérdéskörét boncolgattuk.

STOP: Úgy látom, Önöket is meglepte a hirtelen siker, az az érzésem, hogy nemhogy arra nem számítottak, hogy bejutnak az EP-be, de még az is az “álom” kategóriája volt, hogy elérik a 2 százalékot, és ezt jó alaposan meghaladták.

Várady Tibor: A siker egyik els?dleges kritériuma az volt, hogy megjelenítettük javaslatainkat, egy új politikai gondolkodást és irányt. A pártunk számára számtalan lehet?ség nyílt arra, hogy kifejtsük nézeteinket a szociális vívmányokról, a valós demokráciáról, vagy a fenntarthatóság kérdéseir?l, a sokszín?ségr?l, egy aktív békepolitika szükségességér?l. Az, hogy ezeket a témákat a nagy nyilvánosság el?tt ismertethettük, önmagában jelent?s eredmény, persze els?dleges célunk az áttörés elérése volt, és ez teljesült. Megtörténhetett volna, hogy bejutnak listavezet?ink, de mi sokkal inkább az áttörésre készültünk, és ennél jobban nem is sikerülhetett volna, hiszen legy?ztünk egy jelenleg is a parlamentben lév? pártot. Ennek következtében szinte minden elemz? elkezdett számolni velünk, és ez jó. Ritkán érzi azt az ember, amit mi most, hogy elért egy megfoghatatlan célt.

- Elcsépelt szóval élve, sikeresen felhelyezték magukat a politikai palettára.

- Igen, természetesen a felméréseket tanulmányozva, az tagadhatatlan, hogy a nagyobbik koalíciós partner – az LMP – sokkal inkább ott van a köztudatban, és ezt méltányosnak is tartjuk, de természetesen most dolgozunk azon, hogy a Humanista Párt is minél ismertebb legyen. Most a következ? cél elérésén dolgozunk, mert ott akarunk lenni az országgy?lésben és az önkormányzatokban.

- Ugyanígy, koalícióban az LMP-vel?

- Nekünk a partnerrel június 7-ig tartó megállapodásunk volt. Jelenleg zajlik az értékelés a két pártban, nekünk július 18-án lesz egy komoly megbeszélésünk, és utána a két kongresszus dönt a további közös munkáról. Természetesen informálisan már gondolkodunk arról, hogy miként lehetne folytatni a közös munkát. Az együttm?ködés sikeres volt, komplementer módon tudtunk együttm?ködni. Az LMP szakmai programja nagyon közel állt a mi szellemiségünkhöz, és így könnyen vállalhattuk. Hatalmas munka volt a kopogtató-cédulagy?jtés, a hatvan állomásos országjárás, plakátozás, melyb?l mindkét szövetséges aktivistái kivették részüket.

- A honlapjukról kiírtam néhány kérdést, mit jelent az például, hogy “a listát a szavazók határozzák meg”?

- Ez a preferenciasorrend meghatározása szempontjából fontos, hiszen ha megvalósul, amit szeretnénk – ahogy az más országokban is történt – akkor a szavazó nem egyszer?en egy listát fogad el, hanem azon belül sorrendet is teremt, ?, és nem az adott párt. Ezzel a módszerrel elkerülhet? lenne az a jelenlegi gyakorlat, amellyel bizonyos politikusok úgyszólván bevásárolják magukat befutó helyekre, és a pártelnökök túlhatalma is megsz?nne, hiszen most ezek az emberek irodáikban ülve képvisel?ket “csinálnak” maguknak.

- Miért fontos, hogy sz?njön meg a bekerülési küszöb?

- Fontosnak tartjuk, hogy a bekerülési küszöb – ami, mint tudjuk, öt százalék – vagy sz?njön meg, vagy radikálisan csökkenjen. Azt látjuk, hogy ez a mostani küszöb, amelynek a rendszer stabilizálása volt a célja, kissé túlzottan is jól teljesített. Hiszen az elmúl húsz évben szinte megakadályozta, hogy új párt kerüljön be a parlamentbe. Meg kell könnyíteni az emberek számára, hogy új politikai er?ket hozzanak létre. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a célunk, az, hogy jelenlétünkkel megakadályozzuk a kétpárti parlament létrejöttét, és ez nem azonos azzal, hogy mi akarunk lenni az új elit, s?t. Épp az a lényeg, hogy a mai értelemben véve ne létezzen olyan elit, amely kisajátítja magának a demokratikus intézményeket, ne létezzen olyan elit, amely kezében összefonódik a politikai és gazdasági hatalom, és amely ezáltal csaknem kimozdíthatatlanná válik.

- A kétpártitól nem kell tartani, látva a Jobbik sikerét.

- Igen-igen, de a Jobbik egy másik történet, várható parlamenti bejutása nem a jelenlegi demokratikus rendszer jó m?ködését bizonyítja. Éppen ellenkez?leg. A Jobbik táptalaját többek között a jelenlegi korrupt és antidemokratikus politikai elittel szembeni elégedetlenség jelenti. Az a gond, hogy ?k ezt az elégedetlenséget er?szakos, veszélyes irányba terelik. Visszatérve az eredeti kérdésre, az a cél, hogy az úgynevezett elitek sokkal dinamikusabban cserél?djenek, aminek következménye lehet, a dinamikusabb demokrácia, és ehhez az szükséges, hogy megsz?njön, vagy radikálisan csökkenjen a bekerülési küszöb. Ezek mellett, át kell alakítani a pártfinanszírozást, a kampányolás finanszírozását, a médiát rá kell kényszerítenünk a kiegyensúlyozottabb m?ködésre, és így tovább, és így tovább.

- Ha jól értettem a honlapot, könnyítenék a népszavazások kiírásának feltételét.

- Így igaz, hiszen ha megnézzük a honi népszavazások történetét, egy sem volt olyan, amely mögött ne állt volna valamilyen párt. Voltam egy konferencián, amelyet a svájci követségr?l is meglátogattak, mint tudjuk, náluk nagyon kiterjedt rendszere van a népszavazásoknak. A legfontosabb mondatuk az volt, hogy egy nép nem válik éretté a demokráciára, ezt kár várni, egy nép – a demokrácia gyakorlása közben érik meg rá! Példa erre nálunk éppen a – végül elmaradt – társadalombiztosítási népszavazás, amely kapcsán sokan azt mondják, hogy csak a demagóg vélemények hallatszottak, nos, ezekb?l a vitákból mi is kivettük a részünket, és állíthatom, hogy nagyon markáns és fontos vélemények is megfogalmazódtak a viták során. Úgyhogy mi valóban szeretnénk több népszavazást látni, ami fontos része egy részvételiségen alapuló demokráciának. Véleményünk szerint az ugyanis nem megy, hogy olyan demokráciában éljünk, ahol négyévente választunk, azután viszlát, mert az oda vezet, hogy kialakul és zavartalanul fungál egy korrupt politikusi réteg.

- Milyen a humanista párti gondolkodás?

- A humanisták egy gyökeres társadalmi változáson dolgoznak. Egy olyan világért, amely mentes az er?szaktól, és ami lehet?vé teszi az emberhez méltó életet és a fejl?dést minden emberi lény számára. Ehhez az élet minden területén meg kell nyilvánulni a humanista értékeknek és cselekvési módnak, ezért szociális, kulturális és politikai területen egyaránt aktívak vagyunk. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a személyes életünk ne mondjon ellent az er?szakmentesség és a szolidaritás elveinek, melyeket a közügyekben képviselünk. A Humanista Párt részt akar venni a jelenlegi politikai rendszerben, de csak azért, hogy segítse a társadalom számára ennek meghaladását.

- Nem túlzott naivitás most éppen er?szakmentes államról beszélni, egyáltalán létezhet ilyen?

- Úgy gondoljuk, naivitás azt gondolni, hogy fenntartható egy olyan rendszer, melyben minden az er?szakra épül, és amely tönkreteszi a természeti és a társadalmi környezetet egyaránt. Naivitás fenntartani azt az illúziót, hogy bármilyen probléma tartósan megoldható er?szak alkalmazásával. Naivitás még mindig hinni abban a modellben, ami oda vezetett, hogy a fegyverkezési verseny, a szegénység és a kizsákmányolás fenntartása és az ebb?l fakadó terrorizmus miatt ma olyan nagyra n?tt egy nukleáris katasztrófa veszélye, mint még soha. Szóval nem, mi úgy érezzük, nagyon reális következetesen kitartani az er?szakmentesség mellett, egészen addig, amíg ez az új hozzáállás meg nem hozza a kívánt és olyannyira sürg?s új megoldásokat az emberiség problémáira.

- Ha a következ? választásokon bekerülnének az országgy?lésbe, kikkel m?ködnének együtt?

- A jelenlegi pártok közül egyikkel sem, de ez csak az átfogó együttm?ködésre igaz, mert ügyek mentén szinte – mondom szinte – bárkivel, ahogy eddig is, vagyis eseti együttm?ködések elképzelhet?ek, de ez még messze van. Most a világ körüli békemenet szervezéséb?l ránk háruló feladatok a legaktuálisabbak.

- Miben különbözik ez az eddigi békemenetekt?l?

- Azt nem tudom, de azt el tudom mondani, hogy ennek a hatalmas nemzetközi kezdeményezések az a célja, hogy feler?sítse annak a rengeteg embernek a hangját, aki nem akar háborút és er?szakot, és hogy ez a hang követelje a teljes nukleáris leszerelést és a megszállt területekr?l való kivonulást a világon mindenütt. Ezek az els? lépései egy új, párbeszédre alapuló folyamatnak. Ez a Világ Körüli Menet a Békéért és az Er?szakmentességért. A menetet igen fontos személyek támogatják, olyanok, mint például a Dalai Láma, több állam elnöke, Yoko Ono, vagy, hogy magyart is említsek, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és még sok-sok közéleti személyiség. Ez is alátámasztja, hogy többek vagyunk, mint egy párt, hiszen egy szellemiséget igyekszünk sugározni. Most nagy er?kkel folyik itt nálunk is a szervezés, maga a menet pedig október másodikán, az ENSZ által meghirdetett er?szak-menteségi világnapon, Gahndi születésnapján indul Új-Zélandon, és november negyedikén ér hozzánk. Erre az id?pontra és az azt megel?z? id?szakra sok, az er?szakmentességgel kapcsolatos rendezvényt tervezünk. Mindezek mellett persze sokat agyalunk azon, hogy mit csináljunk, hiszen most hirtelen az esélyesek között találtuk magunkat.

- Igen, én is úgy látom, hogy a számítógépes játékok nyelvén szólva: ez már egy másik szint.

- Éppen ezért úgy látjuk, hogy nagyon át kell gondolnunk, hogy hogyan tovább. El akarjuk kerülni azt, ami ilyenkor szinte menetrendszerint be szokott következni, hogy ezen a szinten mindenki megváltozik és finoman szólva nem el?nyére, mondván, hogy a rendszer mindenkit bedarál. Mi mindenképen el akarjuk kerülni ezt az opciót. Persze, nagyon jó lenne bekerülni az országgy?lésbe, de nem a fent említett áron, illetve következményekkel. Egy szó, mint száz, szeretnénk elkerülni a rendszer csapdáit.