Az EP-választás nagy felfedezettje a 2,6 százalékot elnyert Lehet Más a Politika – Humanista Párt szövetség. A sajtó az utóbbi napokban meglehet?sen sokat foglalkozott a nagyobb testvérrel, az LMP-vel, és jóval kevesebbet a Humanista Párttal, amelynek elnökével, Várady Tiborral a hogyan tovább kérdéskörét boncolgattuk.

STOP: Úgy látom, Önöket is meglepte a hirtelen siker, az az érzésem, hogy nemhogy arra nem számítottak, hogy bejutnak az EP-be, de még az is az “álom” kategóriája volt, hogy elérik a 2 százalékot, és ezt jó alaposan meghaladták.

Várady Tibor: A siker egyik els?dleges kritériuma az volt, hogy megjelenítettük javaslatainkat, egy új politikai gondolkodást és irányt. A pártunk számára számtalan lehet?ség nyílt arra, hogy kifejtsük nézeteinket a szociális vívmányokról, a valós demokráciáról, vagy a fenntarthatóság kérdéseir?l, a sokszín?ségr?l, egy aktív békepolitika szükségességér?l. Az, hogy ezeket a témákat a nagy nyilvánosság el?tt ismertethettük, önmagában jelent?s eredmény, persze els?dleges célunk az áttörés elérése volt, és ez teljesült. Megtörténhetett volna, hogy bejutnak listavezet?ink, de mi sokkal inkább az áttörésre készültünk, és ennél jobban nem is sikerülhetett volna, hiszen legy?ztünk egy jelenleg is a parlamentben lév? pártot. Ennek következtében szinte minden elemz? elkezdett számolni velünk, és ez jó. Ritkán érzi azt az ember, amit mi most, hogy elért egy megfoghatatlan célt.

- Elcsépelt szóval élve, sikeresen felhelyezték magukat a politikai palettára.

- Igen, természetesen a felméréseket tanulmányozva, az tagadhatatlan, hogy a nagyobbik koalíciós partner – az LMP – sokkal inkább ott van a köztudatban, és ezt méltányosnak is tartjuk, de természetesen most dolgozunk azon, hogy a Humanista Párt is minél ismertebb legyen. Most a következ? cél elérésén dolgozunk, mert ott akarunk lenni az országgy?lésben és az önkormányzatokban.

- Ugyanígy, koalícióban az LMP-vel?

- Nekünk a partnerrel június 7-ig tartó megállapodásunk volt. Jelenleg zajlik az értékelés a két pártban, nekünk július 18-án lesz egy komoly megbeszélésünk, és utána a két kongresszus dönt a további közös munkáról. Természetesen informálisan már gondolkodunk arról, hogy miként lehetne folytatni a közös munkát. Az együttm?ködés sikeres volt, komplementer módon tudtunk együttm?ködni. Az LMP szakmai programja nagyon közel állt a mi szellemiségünkhöz, és így könnyen vállalhattuk. Hatalmas munka volt a kopogtató-cédulagy?jtés, a hatvan állomásos országjárás, plakátozás, melyb?l mindkét szövetséges aktivistái kivették részüket.

- A honlapjukról kiírtam néhány kérdést, mit jelent az például, hogy “a listát a szavazók határozzák meg”?

- Ez a preferenciasorrend meghatározása szempontjából fontos, hiszen ha megvalósul, amit szeretnénk – ahogy az más országokban is történt – akkor a szavazó nem egyszer?en egy listát fogad el, hanem azon belül sorrendet is teremt, ?, és nem az adott párt. Ezzel a módszerrel elkerülhet? lenne az a jelenlegi gyakorlat, amellyel bizonyos politikusok úgyszólván bevásárolják magukat befutó helyekre, és a pártelnökök túlhatalma is megsz?nne, hiszen most ezek az emberek irodáikban ülve képvisel?ket “csinálnak” maguknak.

- Miért fontos, hogy sz?njön meg a bekerülési küszöb?

- Fontosnak tartjuk, hogy a bekerülési küszöb – ami, mint tudjuk, öt százalék – vagy sz?njön meg, vagy radikálisan csökkenjen. Azt látjuk, hogy ez a mostani küszöb, amelynek a rendszer stabilizálása volt a célja, kissé túlzottan is jól teljesített. Hiszen az elmúl húsz évben szinte megakadályozta, hogy új párt kerüljön be a parlamentbe. Meg kell könnyíteni az emberek számára, hogy új politikai er?ket hozzanak létre. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a célunk, az, hogy jelenlétünkkel megakadályozzuk a kétpárti parlament létrejöttét, és ez nem azonos azzal, hogy mi akarunk lenni az új elit, s?t. Épp az a lényeg, hogy a mai értelemben véve ne létezzen olyan elit, amely kisajátítja magának a demokratikus intézményeket, ne létezzen olyan elit, amely kezében összefonódik a politikai és gazdasági hatalom, és amely ezáltal csaknem kimozdíthatatlanná válik.

- A kétpártitól nem kell tartani, látva a Jobbik sikerét.

- Igen-igen, de a Jobbik egy másik történet, várható parlamenti bejutása nem a jelenlegi demokratikus rendszer jó m?ködését bizonyítja. Éppen ellenkez?leg. A Jobbik táptalaját többek között a jelenlegi korrupt és antidemokratikus politikai elittel szembeni elégedetlenség jelenti. Az a gond, hogy ?k ezt az elégedetlenséget er?szakos, veszélyes irányba terelik. Visszatérve az eredeti kérdésre, az a cél, hogy az úgynevezett elitek sokkal dinamikusabban cserél?djenek, aminek következménye lehet, a dinamikusabb demokrácia, és ehhez az szükséges, hogy megsz?njön, vagy radikálisan csökkenjen a bekerülési küszöb. Ezek mellett, át kell alakítani a pártfinanszírozást, a kampányolás finanszírozását, a médiát rá kell kényszerítenünk a kiegyensúlyozottabb m?ködésre, és így tovább, és így tovább.

- Ha jól értettem a honlapot, könnyítenék a népszavazások kiírásának feltételét.

- Így igaz, hiszen ha megnézzük a honi népszavazások történetét, egy sem volt olyan, amely mögött ne állt volna valamilyen párt. Voltam egy konferencián, amelyet a svájci követségr?l is meglátogattak, mint tudjuk, náluk nagyon kiterjedt rendszere van a népszavazásoknak. A legfontosabb mondatuk az volt, hogy egy nép nem válik éretté a demokráciára, ezt kár várni, egy nép – a demokrácia gyakorlása közben érik meg rá! Példa erre nálunk éppen a – végül elmaradt – társadalombiztosítási népszavazás, amely kapcsán sokan azt mondják, hogy csak a demagóg vélemények hallatszottak, nos, ezekb?l a vitákból mi is kivettük a részünket, és állíthatom, hogy nagyon markáns és fontos vélemények is megfogalmazódtak a viták során. Úgyhogy mi valóban szeretnénk több népszavazást látni, ami fontos része egy részvételiségen alapuló demokráciának. Véleményünk szerint az ugyanis nem megy, hogy olyan demokráciában éljünk, ahol négyévente választunk, azután viszlát, mert az oda vezet, hogy kialakul és zavartalanul fungál egy korrupt politikusi réteg.

- Milyen a humanista párti gondolkodás?

- A humanisták egy gyökeres társadalmi változáson dolgoznak. Egy olyan világért, amely mentes az er?szaktól, és ami lehet?vé teszi az emberhez méltó életet és a fejl?dést minden emberi lény számára. Ehhez az élet minden területén meg kell nyilvánulni a humanista értékeknek és cselekvési módnak, ezért szociális, kulturális és politikai területen egyaránt aktívak vagyunk. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a személyes életünk ne mondjon ellent az er?szakmentesség és a szolidaritás elveinek, melyeket a közügyekben képviselünk. A Humanista Párt részt akar venni a jelenlegi politikai rendszerben, de csak azért, hogy segítse a társadalom számára ennek meghaladását.

- Nem túlzott naivitás most éppen er?szakmentes államról beszélni, egyáltalán létezhet ilyen?

- Úgy gondoljuk, naivitás azt gondolni, hogy fenntartható egy olyan rendszer, melyben minden az er?szakra épül, és amely tönkreteszi a természeti és a társadalmi környezetet egyaránt. Naivitás fenntartani azt az illúziót, hogy bármilyen probléma tartósan megoldható er?szak alkalmazásával. Naivitás még mindig hinni abban a modellben, ami oda vezetett, hogy a fegyverkezési verseny, a szegénység és a kizsákmányolás fenntartása és az ebb?l fakadó terrorizmus miatt ma olyan nagyra n?tt egy nukleáris katasztrófa veszélye, mint még soha. Szóval nem, mi úgy érezzük, nagyon reális következetesen kitartani az er?szakmentesség mellett, egészen addig, amíg ez az új hozzáállás meg nem hozza a kívánt és olyannyira sürg?s új megoldásokat az emberiség problémáira.

- Ha a következ? választásokon bekerülnének az országgy?lésbe, kikkel m?ködnének együtt?

- A jelenlegi pártok közül egyikkel sem, de ez csak az átfogó együttm?ködésre igaz, mert ügyek mentén szinte – mondom szinte – bárkivel, ahogy eddig is, vagyis eseti együttm?ködések elképzelhet?ek, de ez még messze van. Most a világ körüli békemenet szervezéséb?l ránk háruló feladatok a legaktuálisabbak.

- Miben különbözik ez az eddigi békemenetekt?l?

- Azt nem tudom, de azt el tudom mondani, hogy ennek a hatalmas nemzetközi kezdeményezések az a célja, hogy feler?sítse annak a rengeteg embernek a hangját, aki nem akar háborút és er?szakot, és hogy ez a hang követelje a teljes nukleáris leszerelést és a megszállt területekr?l való kivonulást a világon mindenütt. Ezek az els? lépései egy új, párbeszédre alapuló folyamatnak. Ez a Világ Körüli Menet a Békéért és az Er?szakmentességért. A menetet igen fontos személyek támogatják, olyanok, mint például a Dalai Láma, több állam elnöke, Yoko Ono, vagy, hogy magyart is említsek, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és még sok-sok közéleti személyiség. Ez is alátámasztja, hogy többek vagyunk, mint egy párt, hiszen egy szellemiséget igyekszünk sugározni. Most nagy er?kkel folyik itt nálunk is a szervezés, maga a menet pedig október másodikán, az ENSZ által meghirdetett er?szak-menteségi világnapon, Gahndi születésnapján indul Új-Zélandon, és november negyedikén ér hozzánk. Erre az id?pontra és az azt megel?z? id?szakra sok, az er?szakmentességgel kapcsolatos rendezvényt tervezünk. Mindezek mellett persze sokat agyalunk azon, hogy mit csináljunk, hiszen most hirtelen az esélyesek között találtuk magunkat.

- Igen, én is úgy látom, hogy a számítógépes játékok nyelvén szólva: ez már egy másik szint.

- Éppen ezért úgy látjuk, hogy nagyon át kell gondolnunk, hogy hogyan tovább. El akarjuk kerülni azt, ami ilyenkor szinte menetrendszerint be szokott következni, hogy ezen a szinten mindenki megváltozik és finoman szólva nem el?nyére, mondván, hogy a rendszer mindenkit bedarál. Mi mindenképen el akarjuk kerülni ezt az opciót. Persze, nagyon jó lenne bekerülni az országgy?lésbe, de nem a fent említett áron, illetve következményekkel. Egy szó, mint száz, szeretnénk elkerülni a rendszer csapdáit.

Képvisel?jelöltjeink az erszényes állatok jelenlétében feltárják, hogy mi köze a dohány-, gyógyszer- és autólobbinak a kengurukhoz, a mostani magyar EP képvisel?khöz és a június 7-i Európai Parlamenti választáshoz.

A Humanista Párt határozottan elítéli az észak-koreai kormány által a mai napon végrehajtott kísérleti atomrobbantást, és ezt az aggasztó eseményt egyben int? jelnek tekinti Európa és az egész világ számára. Várady Tibor, a párt elnöke és az LMP-HP európai lista képvisel?jelöltje elmondta: „A nukleáris fegyverek jelenléte, bárki birtokában vannak is, fenyegetést jelentenek az egész emberiség számára. Teljesen egyetértünk a nemzetközi közösséggel abban, hogy Phenjan tettei fenyegetést jelentenek a békére” – mondta Várady – „ám épp ennyire fenyeget?nek tartjuk azt, hogy az atomhatalmak – ideértve Oroszországot, az USA-t, Kínát, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, Pakisztánt és Izraelt – képmutató módon figyelmen kívül hagyják mind az atomsorompó egyezmény rájuk vonatkozó rendelkezéseit, mind pedig a Nemzetközi Bíróság 1996-os, az atomfegyverekkel kapcsolatos ítéletét.”

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=J1YssOuI7hY&feature=related[/youtube]

A Humanista Párt szerint semmi sem igazolja, hogy egyes államok tömegpusztító fegyverekkel rendelkezhessenek, míg másoknak ugyanezt megtiltják. Bár bíztatónak tartják Barack Obama amerikai elnök nemrégiben tett nyilatkozatait, melyekben els?dleges fontosságúnak tekinti az atomfegyverek leszerelését, szerintük az általános irány egyel?re az atomfegyverrel rendelkez? országok megsokszorozódásához, a konfliktusok fokozódásához fog vezetni. Ez veszélyezteti a világbékét, s?t az emberiség tulajdonképpeni fennmaradását is. Az atomfegyverek arzenálja már most meghaladja a 30.000 bombát, ami a bolygónk elpusztításához elegend? mennyiség több mint húszszorosa.

Id?pont: május 23. 17.00. A beszélgetés 17.30-kor kezd?dik.
Helyszín: Trapéz Café, Budapest IX. Imre u. 2.
Sok szeretettel várunk mindenkit!

További információ, kérdés:

Farkas Eszter
farkas.eszter@lehetmas.hu
+36-30-430-9626

Május 19-t?l június 5-ig többek között Szolnokot, Kisújszállást, Miskolcot, Egert, Bánkutat, Csór, Vácot, Szombathelyet, Bátaszéket, Debrecent, Veszprémet, Gy?rt, Szegedet, Békéscsabát, Dabast és Nyíregyházát érinti majd az LMP-HP országjáró turnéja.

A program bemutatásában több magyarországi közszerepl? is részt vesz, így az érdekl?d?k május 21-én Pécsett például megtudhatják, hogy Lovasi András hogyan került az LMP-HP Európai Parlamenti listájára, több budapesti rendezvényen pedig Kardos-Horváth János, a Kaukázus zenekar énekese és az LMP-HP EP-képvisel?jelöltje lesz a beszélgetések házigazdája.

A Humanista Párt mai Kossuth téri sajtótájékoztatóján kifejtette, milyen békepolitikát képviselne az Európai Parlamentben.
A HP szerint a jelenlegi parlamenti pártok a sz?nyeg alá söprik a békével kapcsolatos kérdéseket. Nem vesznek tudomást az Alkotmányról, mely kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság elutasítja a háborút mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét“, és az ENSZ alapokmányáról, mely tiltja háború indítását az ENSZ Biztonsági Tanácsának jováhagyása nélkül. Magyarország ezek ellenében is támogatta és támogatja az iraki és az afganisztáni háborút. A pártok továbbá nem vesznek tudomást az Atomsorompó egyezményr?l sem, amely teljes nukleáris leszerelést ír el?.

„A háborúk hazudnak. Háborúkat manapság a béke, a stabilitás vagy valamilyen „szent cél“ nevében szokás indítani. Ugyanakkor a példák mindig azt bizonyítják, hogy az er?szak további er?szakhoz és fokozódó instabilitáshoz, és ne feledjük, ártatlan milliók halálához vezet. – mondta Várady Tibor, az LMP-HP Ep listájának 3. Jelöltje.  „Az európai régiónak óriási szerepe lehet a háborúk megfékezésében, a párbeszéd és a leszerelés el?remozdításában. Ha Európa és benne Magyarország felismerné ezt a felel?sséget, a jöv?beli tragédiák elkerülhet?ek lennének, és képesek volnánk új utakat nyitni abba az irányba, amelybe az emberiségnek haladnia kell.” – tette hozzá Várady, és kifejtette, mit jelentene egy határozott, aktív európai békepolitika, amit a Humanista Párt az Európai Parlamentben képviselne:

1.    Az Európai Alkotmány foglalja magában a háború elutasítását és a teljes nukleáris leszerelést! Az Egyesült Államok minden USA-NATO bázison fellelhet? nukleáris fegyverét szállítsák el, a francia és brit atomtölteteket szereljék le, els? lépéseként egy, az ENSZ ellen?rzése alatt végrehajtandó globális atomleszerelési programnak.

2.    Mondjanak fel minden olyan egyezményt, amely külföldi katonai bázisok európai létesítését vagy b?vítését engedélyezi.

3.    Az európai országok csapatait vonják vissza minden megszállt területr?l. Magyarország azonnali prioritásként vonja ki Afganisztánból a különleges m?veleti csoportot, illetve szövetségeseivel állíttassa le a légitámadásokat, ahogyan azt Afganisztán elnöke kérte, és amit az afgán lakosság túlnyomó része követel a felmérések szerint.

4.    Szorgalmazzuk a hagyományos fegyverek fokozatos és egyidej? leszerelését is. Magyarország ebben is élen járhat, akkor, ha a tervezett, a közeljöv?ben bevezetend? tartalékos hader?t nem állítja fel, vagy a négyezer f? helyett radikálisan kisebb hader?t állít.

A HP álláspontja szerint ily módon Magyarország nem a szövetségesi rendszerben lev?k kegyeit és dicséretét tekintené els?dlegesnek, hanem azt, hogy egy új, er?szakmentes kultúra példamutató országa legyünk. “Meg vagyunk róla gy?z?dve, hogy ezzel a példával más országokat is hasonló lépésekre inspirálnánk. Az évente 1,3 billió dolláros védelmi kiadások csökkentése nemzetközi szinten egy hatalmas fejl?dési lehet?séget tartogat az egész emberiség számára.” – fejtette ki Várady.

A leszerelés ügyének élére állni – ez jelentené a valóban el?remutató, bátor, humanista politikát a Humanista Párt álláspontja szerint. Az európai Humanista Pártok – melyek közül az olasz, cseh, belga, spanyol és portugál szintén indul az EP választásokon saját listával vagy választási szövetségben – ezen célokat támogatják azzal is, hogy csatlakoztak a Világ Körüli Menethez a Békéért és Er?szakmentességért (http://vilagbekemenet.hu), mely ez év októberében indul Új-Zélandról, és Magyarországra novemberben érkezik.

A Humanista Párt általánosságban túlzottnak tartja a választhatóság el?tti akadályokat (ajánlószelvényes rendszer, magas parlamenti bejutási küszöb, stb.), és a jelenlegi rendszert nem tartja alkalmasnak arra, hogy megjelenítse az emberek valós politikai akaratát. Amennyiben ezen, jelenleg még törvényes akadályok fölé további bürokratikus akadályok is tornyosulnak, akkor a demokrácia gyakorlata  tovább sérül.
Együttérzésünket fokozza, hogy üdvözlend?nek és kívánatosnak tartottuk volna egy új, demokratikus, radikálisan baloldali, háború- és fegyverkezésellenes politikai er? európai parlamenti választáson való megjelenését.